2011. január 25., kedd

Télhívogató...

Jó. Lassan már magamnak is unalmas leszek ezzel a télhívogatással, de olyan jó volt az a gyönyörű, nagy hó! Minden fehér és barna, csak a lányom kabátja piroslott...


...piroska...


...nyuszikaki hol van?...


...erre járt egy őzike...


...huncut!...
...ez a hó....

3 megjegyzés:

  1. Nagyon ügyes ez a nagylány, ha felismeri az őzikenyomot!

    VálaszTörlés
  2. Merci, annyira hálás vagyok neked, hogy írsz megjegyzéseket. Olyan, végre valaki válaszol arra, amit mondok érzésem van tőle, és ez annyira jó!

    A nagy hóban, megmutattuk Juditnak a nyomokat. Ez a Pernye cica nyoma, ez a nagy tappancs a Suba kutyáé, ez a kisebb a Pannié. Megnéztük a saját nyomainkat is, néztük a nyomokat az utcán, hogy ki merrefelé ment. Elég hosszú időn keresztül erősen odaverte a talpát, és azt kiabálta, hogy ...nyomok..és lőn. Nyomott, és hagyott egy nyomot. Mikor kiértünk a faluból, tovább néztük a nyomokat, és felfedeztünk egy nyomot, amit én őzikének határoztam meg. Azon a nyomon haladt tovább a lányom egészen sokáig, hogy itt is van, meg itt is van. Nagyon édes volt! Mi voltunk a nyomkeresők :-)

    VálaszTörlés