receptdömping.
Bár amennyi cetli fogy az asztalomról, ugyanannyi szaporodik. Ebben a bejegyzésben aztán igazán mindenféle ételről írni fogok, amelyeket kipróbáltunk és finomnak találtunk.
A
gabonahurkát még télen készítettem. Miután a hurkakrém kész lett, pucoltam hozzá krumplit, és tepsziben (tudom, hogy Magyarországon leginkább tepsinek mondják, de minthogy én így tanultam, maradok ennél) mindkettőt együtt kisütöttem. Savanyúsággal ettük.
Többször készítettem
sült mézes répát bulgurral. Ezt a receptet
a malac nem ebéd blogon találtam. Szeretem ezt az oldalt, mert gyorsan elkészíthető, finom ételek szerepelnek rajta.
Ugyanígy kedvelem a
konyhai játszótér blogot. Itt is van minden, főleg konyha és némi játszótér az életből. A blogra úgy akadtam rá, hogy kerestem valami nagyon gyors cukkinis ételt, és íme itt a
currys rizs cukkinivel. Ugyan itt falafel golyócskákkal szerepel, de minthogy nem volt beáztatva csicseriborsó, így
indiai vöröslencse fasírttal készítettem.
A múltkori kenyérkencés bejegyzésből kimaradt a
fokhagymás sárgarépakrém, amit
sajtkukac, illetve a
sárgaborsó krém, amit
biobrigi oldalán találtam. Ez utóbbi recepthez annyi megjegyzést fűznék, hogy mondjon bárki bármit, a sárgaborsót igen is le kell áztatni, ha az ember nem akarja addig főzni, amíg gyökeret nem ereszt...Másik tapasztalatom az volt, hogy pritaminpaprika hiányában nyugodtan tegyünk bele paradicsomot. Nagyon finom úgy is.
A nyár folyamán már többször készítettem kovászos uborkát. Be kell vallanom, ez az első nyár, hogy magam készítem magunknak. Voltak valami emlékképeim otthonról, hogy hogyan is kell, de a pontos receptre már nem emlékszem. Arra viszont igen, hogy apa mindig hozott be hozzá szőlőt és meggyfaágat. Amikor rátaláltam
erre a receptre, úgy éreztem, hogy igen, valami ilyen lehet a mi, hagyományos kovászos uborkánk is. Emlékeim szerint meggyfalevelet nem tettünk bele (de én most igen, biztos ami tuti alapon), csak a kenyeret lehántott meggyfaággal szorítottuk le.
Az egyik vasárnap nagyon most aztán kiteszek magamért a konyhában hangulattal ébredtem. Reggelire bagelt sütöttem, ebédre elkészült a
tepszis szejtán rozmaringos krumplival (a szejtánt is házilag készítettem el), desszertnek
mázas-meggyes kalácsot,
Limara receptje alapján, vacsorára sárgaborsó krémet készítettem.
A mázas-meggyes kalácsból vittem át az egyik szomszédunknak, cserébe kaptam egy tányér omlós kalácsot, illetve a receptjét.
Omlós tészta:
250 g margarin (én notóriusan vajjal készítem a süteményeket. Inkább ritkábban, de akkor már inkább vajjal)
1 sütőpor
fél bögre cukor (mézzel nyugodtan helyettesíthető)
három és fél bögre liszt
kis poharas tejföl.
Ezt a tésztát megkenhetjük kakaóval, és feltekerhetjük és szeletelhetjük, mint a kakaós csigát, de ki is nyújthatjuk almával, meggyel megszórva süthetjük. A bagelt a
magyar konyha magazin világszendvicseket bemutató különszámában talált recept alapján készítettem.
Bagel:
Tésztához:
35 dkg kenyérliszt
2 kiskanál só
1 csomag szárított élesztő (én hagyományos élesztőt használtam, k.b egy negyednyit)
2 dl langyos víz
1 kiskanál cukor
A főzéshez: víz és 2 evőkanál cukor
A tetejére 1 tojásfehérje, mák, szezám, lenmag
Kovászt készítettem az élesztőből (víz, élesztő, cukor). Mikor felfutott az élesztő belekevertem a többi tésztához valóba (liszt, só). Egy órán át kelesztettem. (figyelitek! A bagel reggelire készült, illetve készült el, szóval jó időben felkeltem :-))
Lisztezett deszkán lazán átgyúrtam, és 8 egyforma részre osztottam (10-et írt ugyan, de nekem a 8 szimpatikusabb volt). A darabokat ujjnyi vastag rúddá sodortam, és karikát formáztam belőlük. 10 percig hagytam állni, miközben felforraltam egy nagyobb fazék vizet, melybe 2 kanál cukrot oldottam fel.
A gyöngyöző vízbe egyszerre két bagelt tettem, amelyeknek a recept szerint le kellett volna süllyednie a fazék aljára, majd miután kellő ideig főttek fel kellett volna jönniük a víz felszínére, de ezt az én karikáim ezt nem tették. Mármint nem is süllyedtek le. Így pár percig főztem őket, majd a vízben megfordítottam és a másik oldalukat is főztem pár percig. A karikákat a vízből kivéve lecsepegtettem, és kiolajozott tepszibe tettem. A bagelek tetejét felvert tojásfehérjével megkentem és mákkal, szezámmal vagy lenmaggal szórtam meg. Előmelegített gázsütőben aranybarnára sütöttem.
Annyira nem macerás, mint amennyire annak tűnhet, és emlékszem gyermekkoromban mennyire szerettem a sülő darázsfészek illatára ébredni. Nos, ebből a hangulatból szerettem volna valamit adni a lányomnak is.
Azért nem vagyok mindig konyhatündér.
A napokban készítettem valamit, amit lusta asszony cukkinis lepényének neveztem el (emlékezve ezzel öreganyámra, aki szerint a grízgaluska az a lusta asszony tésztája).
Lereszeltem két kisebb cukkinit. Megsóztam, hagytam, hogy levet eresszen. Ezt a lémennyiséget is figyelembe véve készítettem egy sűrű(bb) palacsintatésztát, fűszereztem (majoránna, kakukkfű a kertből), belekevertem a reszelt cukkinit, majd olajozott tepszibe öntöttem és kisütöttem. Gyors és finom.
A szejtános tepszis krumpli sikerén felbuzdulva készítettem egy adag
szejtánpörköltet is, a
Vegagyerek blog receptje alapján, de ezt még gyakorolnom kell.
Azt hiszem egyelőre ennyi. Csak így fotók nélkül, szóval, aki nem hiszi járjon utána...
és kifogytam a cetlikből :-)
