Ma lenne

58 éves. Szinte hihetetlen, hogy elment.

A szüleim születésének és halálának napján elfog valami végtelen szomorúság és magány.

Mintha tisztábban látnék rá arra, hogy milyen aprócska pont vagyok is a végtelenben...

Farsangi

bálba terveztünk ma menni a Gödöllői Királyi Kastélyba. Gödöllő nincs messze tőlünk és a tömegközlekedés is jó. De ekkora hóban nem merek nekivágni az útnak! Örülök, ha a férjem rendben hazaér a munkából!

Pedig már a jelmezem is megvan...

Valami ilyesmire gondoltam.

Fotó innen

Szoknya, papucs, kendő, kosár és egy gyerek a háton kendőben...

Most füstbe megy ez a jó kis terv.

Nem baj, majd jót lehet szánkózni.

Főzni azon a nyáron

tanultam meg, amikor a húgom meg én felváltva főztünk. Egyik nap ő, a másik nap én. Kiskamaszok voltunk, Vajdaságban, a 90-es években. Kevés és szegényes volt a kínálat a boltokban, de szerencsére volt kiskert, ami bőséggel ellátta alapanyaggal a családot.

A húgom a racionális, hagyományos, gyorsan elkészíthető ételeket kedvelte (készíteni), míg én mindig "filozofáltam". Legnagyobb melléfogásaim (amire emlékszem) a brazil narancsos csirke kókusz reszelékkel és a pandúr leves volt. Ez utóbbiért apám igen csak morgott, mert egy egész adag disznó körmöt felhasználtam elkészítéséhez. Pedig milyen finom köröm paprikást lehetett volna készíteni belőle!

Szóval így esett, hogy én nem tanultam meg gombócot készíteni. A húgom volt aki először készített, és a következőkben is mindig rámaradt. A gombóctészta családi receptje egyébként kb. úgy hangzik, hogy végy pár krumplit. Pucold, és főzd meg. Törd össze, tegyél hozzá egy kanál zsírt és egy tojást. Majd annyi lisztet amennyit fölvesz, hogy olyan JÓ gombóctésztát kapj. No, igen, de mennyi az az annyi, és milyen az a jó tészta?

A legutolsó próbálkozásom azzal végződött, hogy meguntam a reménytelen próbálkozást, hogy lekvárt töltsek a tésztába, így kis gombócokat formáztam, kifőztem, beleforgattam zsemlemorzsába, majd mindenki ehetett hozzá annyi lekvárt amennyit akart.

Nos, az előzményeket figyelembe véve kicsit bátortalamul fogtam hozzá a gombóctészta elkészítéséhez.

De most sikerült! Szép, és ami nem mellékes finom, szőlőlekvárral töltött gombócokat készítettem.

A lányom még ma reggel is csak a gombócos tálra mutatott, hogy azt kér, ami abban van, az legyen a reggeli is! A legnagyobb elismerés!

A folyósónkat

fekete-fehér cementlapok borítják. Először nem szerettem. Aztán (amióta itt lakunk és nem csak felújítani járunk ki) valahogy megkedveltem ezt a burkolatot.

Van néhány lap mely hiányzik, sérült.

Gondoltam beszerzek pár négyzetmétert. Elkezdtem keresgélni a neten és...elvesztem a kínálatban.

Az Iamart és a Moza cementlap manufaktúra ma is gyárt cementlapokat, míg az Antikcentrumban bontott cementlapokat lehet beszerezni.

Ezen kívül van Magyar Cementlap Múzeum is, ahol szintén lehet cementlapot vásárolni.

Érdekes, hogy amikor ezt az ötletet elmondtam pár embernek sokan úgy reagáltak rá "Miért nem veszel valami szép, modern burkolólapot?".

Pedig olyan gyönyörű cementlapok vannak!

A januári

jeles napok időjárásának megfigyelésével és a hozzá tartozó szokások megtartásával egy kicsit elmaradtam...

Nézzük csak,

Jan 17-én Antal napja volt- segíteni lehetett volna az orbáncos betegeken, ha három Antal nevű ember pipadohányt szívott volna a beteg ágya mellett és a füstjét a betegre fújta volna. Egyébként a pipafüstnek sokkal kellemesebb az illata mint a cigarettáénak (szerintem).

Január 20- Fábián és Sebestyén napja- az első tavaszébresztő nap. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen korán kezdték ébreszteni a tavaszt...bár, ha "Január, február itt a nyár" mondást figyelembe vesszük, a tavasznak csak el kellene kezdődnie még januárban, nem?

Január 21-én Ágnes napja volt. Derült idő esetén jó termés várható-tartja a szokás. Napközben nem tudom milyen volt az idő, de 21-én reggelre hó esett.

Január 22 Vince napja szintén termésjósló nap. Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Visszahallgattam az időjárásjelentést. Vince napján keményen fagyott.

Január 25-én kellet volna megfigyelnünk a medvék viselkedését. Nem tettem, pedig a veresegyházi medveotthon itt van a szomszédunkban. Ezen a napon (az időjárásjelentést visszahallgatva) derült volt az idő, tehát a medve megláthatta az árnyékát, így visszament a barlangjába, vagyis még hosszú telünk lesz.

Cukrászdában

voltunk tegnap. Ez külön programnak számít, hiszen kisfalunkban nincs cukrászda. A falubeliek mesélik, hogy volt itt is valamikor, de bezárt.

Átruccantunk tehát a szomszéd faluba egy-egy kávéra (a felnőttek) és sütire.

Egy idősebb bácsi azt mondta nekem pár napja, hogy alszik ez a falu (ahol lakunk)...

Közben most olvasom Joanne Harris Csokoládé c. könyvét.

A történet egy francia kisvárosban játszódik, ahová egyik év húshagyókeddjén egy ismeretlen titokzatos nő (Vianne Rocher) érkezik, majd pár nap elteltével megnyitja csokoládézóját. A csokoládéból jósol, azon keresztül ismeri meg, szólítja meg az embereket, akik lassan visszatalálnak saját magukhoz.

Régebben néztem a filmet is.

Ezek az események, élmények álltak össze ismét egy érzéssé bennem, hogy ennek a falunak is kellene egy Vianne Rocher, aki felrázza a közösséget, friss levegőt hoz.

Lehet megérkezik a böjti szelekkel...

A hétvégén

rászántam magam és megnéztem a Jelöletlen tömegsírok c. filmet.

A film az 1944-ben, Vajdaságban (Délvidék) elkövetett népírtás egyes epizódjait dolgozza fel.

Tudtam, hogy a film mélyen fog érinteni...

Babahordozó klubban

voltunk.

Reggel a hátamra vettem a lányom, kezembe a csomagjainkat

- könyvek a Mezőgazdasági könyvtárba,

- kinőtt babaruha a babát váró barátnőmnek,

- Judit cuccai (mosható pelusok, szükség esetére váltóruha).

Lebattyogtunk a buszhoz és irány Budapest.

A találkozó témája a téli hordozás volt, de javarészt kötetlen beszélgetéssel töltöttük az időt.

A klubból elindulva viccesen megjegyezték, hogy szánalomkeltő vagyok ezzel a rengeteg pakkal.

Szeretem az őszinte embereket...

Nem tudom, de én mindenhova RENGETEG pakkal megyek. Nem egy naggyal, hanem sokkal. Valahogy mindig így forogja ki az élet. Egyszer (gyerek még nem volt a hátamon) megkérdezték, hogy: "Otthon is hagytál valamit?"

A klub után elvittük a babaruhákat a barátnőnek, a könyveket a könyvtárba, a busz pedig hazahozott bennünket.

Minden a helyére került.

A naprendszer keletkezésének

egyik elmélete az, hogy a Naprendszer kozmikus gáz és porfelhő összesűrűsödése során keletkezett. Ahogy forgott a saját tengelye körül, az anyag egyre jobban összesűrűsödött, a középpontjában felforrósodó kozmikus tömegből alakult ki az Ősnap. A további sűrűsödés következtében a forgás felgyorsult, ami több kisebb felhő kiszakadásával járt, így keletkeztek a bolygók...

Az életed a gyerek körül forog- mondták nekem többen.

Ezen gondolkodva jutott eszembe a Naprendszer keletkezése.

Nem, nem érzem azt, hogy a gyerek körül forogna az életem. Mi együtt forgunk. Forgunk, mozgunk, fejlődünk a saját tempónkban. Ebben a forgásban, én vagyok a "középpont", a biztos pont, akihez "igazodni", tartozni lehet, ameddig szükséges.

Aztán, ha elérkezett az idő, le kell válni és pályára állni. Minden gyermekemnek a saját pályájára.

Itt vége is a párhuzamnak, mert nem szeretném, hogy a gyerekek életének középpontja én legyek.

Most így érzek, így gondolom.

Ha Piroska napján

fagy, negyven napig el nem hagy.
Tartja a mondás.
Ma -1 és 1 C között volt a hőmérséklet.
Most elbizonytalanodtam...
Akkor most 40 napig milyen időnk lesz?

Aki

hét éve hiányzik...
Apa.

A puszibabák

úgy keletkeztek, hogy elkezdtem leselejtezni a nem hordott és lyukas zoknikat.

A selejtezésről és a lomtalanításról majd később...

Szóval ott volt egy csomó fél pár, tarka, lyukas és egyéb használhatatlan zokni.

Pakoltam, a lányom segített. Az egyik zoknit felhúztam a kezemre, báboztunk. Aztán a férjem megtöltött egy zoknit babbal, egy másikat fél pár zoknikkal, csomót kötött rajtuk, és megszülettek az első babák. A puszibaba nevet azért kapták, mert Judit nekik ad legnagyobb örömmel puszit. Ha a játékai felé megy, nagyokat cuppant és már a kezében is van egy puszibaba...

A szépségápolás

egy nő életében igen fontos dolog...

Az év leghidegebb napjának

tartják január 13-át, Veronika napját.
Az idén nem valószínű, hogy ez igaz lesz...
Veronikáról egyébként mindig Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője c. regénye jut eszembe.
A filmet nem láttam, de mivel fent van az interneten....

Leo varázsolaja

immunerősítő, nyugtató, vírus és baktériumölő olajokat tartalmazó olajkeverék, melyet Feller Adrienne fejlesztett ki kisfia számára.

Az olajkeverék illatát számomra ez a kép fejezi ki.

Forrás: 1., 2., 3., 4., 5
Az illatban benne van a végtelen biztonság, a nyugalom...
Mintha egy trópusi tengerparton ülnék egy függőágyban. Nézném a naplementét és tudnám, hogy minden a legnagyobb rendben van...

A vasárnap délutáni

szunyókálás apa és lánya kedvelt, közös programja.

Nemeztanfolyamról

kaptam értesítést tegnap.

Megnéztem az oktató blogját és munkáit.
Gyönyürű....

Vízkereszt

napja van ma. Akár akarjátok, akár nem.

Karácsony utáni 12. nap. Azt mondják, hogy ebben a 12 napban nyitva volt a kapu a szellemvilág és a földi világ közt. Ebben a 12 napban segítséget kaphattunk az idei évre, ha befelé figyeltünk.

Vízkereszt hagyományai közt van a karácsonyfa lebontása (is). Nekiláttam én is. Eltüzeltem minden fenyőágat, lucabúzát, minden természetes alapanyagú díszt. Összeszedtem a kis mécsesekt, az angyalokat és a hópihét az ablakból...
Annyira más így a szoba.

Most kezdődik a farsangi időszak ami hamvazószerdáig tart (az idén február 17-ig).
Neki lehet állni álarcot és jelmezt készíteni, bálozni, mulatni és farsangi fánkot sütni...


Most, hogy megpróbálom követni és figyelni a népszokásokat, most látom, hogy mennyi ritmus volt az életben. Egy aktív majd egy passzív időszak. Mint a szívdobbanás...

Olyan ügyes

már!

Segít tésztát gyúrni



és mosogatni (ami után kötelező az átöltözés).

A népszokások felelevenítése

remek szórakozás lesz az idei évben (szándékom szerint, és ha idővel el nem feledem). Szeretném megünnepelni azokat a napokat, amelyeket a nagyszüleim is megünnepeltek. Szeretnék nem elfeledkezni a lucapogácsáról, és felírni a Luca és karácsony közti napok időjárását, hadd tudjam milyen lesz a következő év. Szóval, szeretnék erre egy kis időt szánni. El kellene hoznom otthonról Penavin Olga Nép Kalendárium c. könyvét.

Addig is segítségemre van az internet (1., 2., 3.) .
Amit januárban nem szabad elfeledni, az a vízkereszt (karácsonyfa lebontása) és a farsang, a mulatságokkal és a farsangi fánkkal :-)