2011. április 18., hétfő

Szeretnék

egy olyan kertet, amiben igazán buja az élet, ahol minden zöld, ahol a rovarok, csigák, békák, gyíkok, madarak, kisemlősök jól érzik magukat...és nem utolsó sorban nekünk is ad élelmet.
Mondjuk valami hasonlót:



Számomra nem rég derült ki, hogy ilyen irányzat nemcsak az én fejemben létezik, hanem ilyen már van, és permakultúra a neve, és a mottó: "Okos kert, lusta kertészeknek."
A magam részéről nem a lustaság vezérel, hanem a természettel való összhang.
Magyarországon van permakultúra szövetség, sőt a témában már könyv is jelent meg.
Még nem láttam olyan gazdaságot, kertet amelyik ilyen módon lett felépítve, kialakítva, de az elképzelés mindenesetre nagyon tetszik.
Hogy ezt a mi kertünkben (mi) hogyan tudjuk (majd) megvalósítani? Hát, első körben talán úgy, hogy a természet által felkínált növényeket (tyúkhúr, pitypang, pásztortáska, komló, stb.) nem írtjuk ki, hanem számukat megfelelő keretek közt tartva használjuk őket tápnövénynek, rovarűzőnek, gyógynövénynek.

2011. április 17., vasárnap

Tavaly

ismerkedtem meg a komlóval, mikor kipróbáltam Palócvrovence párolt komlóhajtását. Ez után derült ki számomra, hogy a komlót milyen sokrétűen használták fel a népi konyhában, sőt napjaink elit éttermei újra kezdik felfedezni. Ahogy ebben a cikkben olvastam , 1 kg komlórügy ára 40-60 euró körül alakul Németországban!

Valamikor ősszel volt egy receptverseny, sörmustra címen, ahol sörrel kellett ételeket készíteni. Beneveztem én is, mégpedig a sörös árpaágyon sült bárány recepttel.


Az alapötlet az volt, hogy a sör alapanyagait (árpa, komló) készítem el sörrel, de komlórügyet csak most tudok szedni, úgyhogy komlórügyvadászatra fel!

Kívánok mindenkinek kellemes hetet.

2011. április 14., csütörtök

Valakitől

hallotta, hogy anyát édesanyának is lehet hívni.
Erre így sorolta fel a családunk tagjait:
Judit anya édesanya,
Zoli apa édesapa,
Judit baba édes baba.
...és tényleg!




A fényképezőgépem végre jó, szóval nemsokára friss képek is készülnek :-)
Amiket láttok még a karácsonyi sorozatból valók. Háttérben a "híres" ádventi naptárunk :-)

2011. április 12., kedd

Ajándékot

kapni öröm, s nekem most ebben az örömben van részem!
Eszterlánc barátnőmtől kaptam ezt a díjat.


Nagyon köszönöm!

Ajándékot adni öröm, s nekem most ebben az örömben van részem!
A díjat 10 blogtulajdonosnak kell(ene) továbbadnom, de inkább olyan blogokat választottam (én is), amelyek hozzám közel állnak (akár emberileg, akár a szellemiségében) és/vagy kevés olvasóval rendelkeznek.

A díjat a következő blogtulajdonosoknak és blogoknak adom tovább:
- Nathalynak, aki a Lélekóvó blogot írja, magáról, családjáról, gondolatairól,
- Karolinnak, az Iciri-piciri kis mese blog írójának, aki szintén egy családi blogot vezet, és nagyon vagány dolgokat horgol,
- Dórinak, aki ír erről arról, jobbról, balról..mindenről ami érdekli, s talán egy kicsit másként, mint ahogy ezt megszoktuk. Kedvenc bejegyzésem a csiripiszliről szól, amit én is kipróbáltam, és tényleg...nyammm!
- Livusnak, aki hétvégi és hétköznapi szösszenetekről ír, nagyon kellemes és vicces stílusban :-)

- Tudjátok, hogy szívem ügye a babahordozás (tradicionális hordozókat bemutató blog!), együtt alvás, szoptatás, és egy jelenleg egyre jobban érdeklő téma, a császármetszés utáni hüvelyi szülés. A linkeken egy-egy blogot találtok. Hátha van valaki aki idetéved, és érdeklik ezek a témák ...:-)

S végül két gasztroblog, amelyeket a közelmúltban fedeztem fel

- ha nem tudtátok volna, a Malac nem ebéd (bár nekem esetenként igen), de nagyon szeretek innen finomságokat készíteni. s végül
- egy konyhológia blog, ahol egy férfi főz, esetenként kevés pénzből, de nagyon ízletesen.

2011. április 10., vasárnap

Pitypang és kökényvirág

A pitypang nagyon sok jó tulajdonsággal bír, és nagyon sok étel készíthető belőle. Szárított gyökeréből pl. kávé. Ezt tavaly kipróbáltuk, nekem ízlett, az idén is készítek. Ami jó, hogy a gyökér egész évben gyűjthető. A levelek is végül is, de azok most már keserűek, erős az ízük, de ugyanolyan egészségesek, mint a fiatal levélkék. Ami viszont számomra is újdonság, az a pitypang méz, amihez a pitypang virágját kell felhasználni. Legnagyobb bánatomra környékünkön alig található tömegével virágzó pitypang. Persze van egy virág itt, két virág ott, de jelenlegi ismereteim szerint be kellene járnom a fél falut, hogy két össz- maroknyit szedjünk (nem virágzó, kicsi példányok a kertünkben is bőven akadnak, ezek gyökeréből lesz a kávé). Valamelyik nap voltam Budapesten. Az egész várost virágzó pitypangszőnyeg takarja! Mondjuk ezekből nem szívesen készítenék pitypangmézet, de tényleg gyönyörűek a mindenhol virágzó, napságra vidámságok :-) A kökény errefelé most indult teljes virágzásnak. Erre a növényre, tavaly figyeltem fel, mikor megkínáltak kökényszörppel. Valami fenséges ital volt! A kökényvirág teája nagyon jó vértisztító, és a gyermekek is nyugodtan fogyaszthatják. Gyümölcséből sok finomság készíthető. Szóval indulhat a gyűjtés! Szép napot mindenkinek.

2011. április 7., csütörtök

Felfedeztem

a zamatos turbolyát, mint gasztronómiai élvezetet. Mindig is érdekeltek az ehető vadnövények, ehető virágok, és ezt az érdeklődésemet egyre inkább a gyakorlatba is szeretném átültetni.

Készítettem belőle turbolyás pestót, turbolyalevest, és rengeteg turbolyasalátát.

A pestohoz egy marék diót, 3 gerezd fokhagymát, olíva olajat (ezt nem mértem, amikor olyan jó állaga lett, akkor hagytam abba az olaj hozzáadását, de kb. 1 dcl) és egy NAGY csokor turbolya. a hozzávalókat botmixerrel összeturmixoltam, és már fogyasztottuk is :-)


A levest úgy készítettem, ahogy a Terebess oldalon le van írva. Mivel nem volt itthon sem húslé, sem zöldségleves leve (de nagyon ki akartam próbálni), így készítettem egy fűszeres levet. Egy liter vízben teatojásban kifőztem egy-egy kiskanál tárkony, lestyán, kömény és pár szem fekete bors keverékét, és ezzel öntöttem fel a levest.


Turbolyasaláta-egy csokor turbolya, egy csokor tyúkhúr, egy csokor petrezselyemzöldje, egy répa gyufaszál vékonyra vágva. A hozzávalókat összekevertem és bazsalikomecettel, olívaolajjal és egy kevés sóval ízesítettem.

2011. április 3., vasárnap

Soha

nem volt még az életemnek olyan időszaka, ami ennyire a befelé fordulásról szólt volna. Olyan voltam, mint a tél. Nyugodt, csendes, mozdulatlan, magába forduló.
Most kezdek olyan lenni, mint a kikelet eleje. Már érzi az ember, hogy lesz itt mozgás, élet, de még minden mozdulatlan.

Rég óta várunk valakit...szeptemberben érkezik. Az ő érkezése késztetett arra, hogy csak a belső világgal foglalkozzam.