Reggel a hátamra vettem a lányom, kezembe a csomagjainkat
- könyvek a Mezőgazdasági könyvtárba,
- kinőtt babaruha a babát váró barátnőmnek,
- Judit cuccai (mosható pelusok, szükség esetére váltóruha).
Lebattyogtunk a buszhoz és irány Budapest.
A találkozó témája a téli hordozás volt, de javarészt kötetlen beszélgetéssel töltöttük az időt.
A klubból elindulva viccesen megjegyezték, hogy szánalomkeltő vagyok ezzel a rengeteg pakkal.
Szeretem az őszinte embereket...
Nem tudom, de én mindenhova RENGETEG pakkal megyek. Nem egy naggyal, hanem sokkal. Valahogy mindig így forogja ki az élet. Egyszer (gyerek még nem volt a hátamon) megkérdezték, hogy: "Otthon is hagytál valamit?"
A klub után elvittük a babaruhákat a barátnőnek, a könyveket a könyvtárba, a busz pedig hazahozott bennünket.
Minden a helyére került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése