2013. február 26., kedd

Szeretem

a leveseket. Főleg télen, hideg időben. Egy tányér forró leves átmelegíti minden porcikámat. Igen, érzem én is a tavasz közeledtét, várom is nagyon, de hétvégén még egy igazi téli levest készítettem, mégpedig babos tönkölylevest.
Negyed kiló babot beáztattam éjszakára. Másnap leöntöttem az áztatóvizet és nekiálltam elkészíteni a levest.  Egy bögre tönkölyt megmostam, szárazra pirítottam egy fazékban, majd rátettem a babot. Felöntöttem vízzel, tettem bele sót. Mikor felforrt, sőt egy ideje főtt is már beletettem a zöldségeket. Répát, zellert, zöldséget (fehérrépát), hagymát, fokhagymát. A levesbe öntöttem egy kupica hidegen sajtolt olajat. Azt tapasztaltam, hogy a leves ízét nagyban meghatározza, hogy mikor kerül bele az olaj. Az én ízlésemnek az felel meg, ha akkor öntöm bele, mikor a zöldségek olyan háromnegyed részben megfőttek (vagyis majdnem a végén).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése