2010. április 28., szerda

Az illóolajok

hihetetlen lelki teret nyitottak meg számomra. Másrészt számomra is hihetetlen, hogy ekkora erejük van. Olyanok, mint egy-egy kulcs a lelkünkben lévő megannyi zárt, titkos ajtóhoz.


Forrás: itt
Közel fél éve kezdetm el az aromaterápiával komolyabban foglalkozni, kezdtem el aromaterapeuta iskolát járni. A lehetőségek közül a PanArom Iskolát választottam. Nem bántam meg! Az aromaterapeuta képzés több részképzésből áll. Részt vettem az alapképzésen, valamint a szív és érrendszeri, légúti illetve a reumatikus betegségek gyógyításáról szóló képzéseken.

Saját (egyenlőre kisebb) sikereim is vannak. Amire nagyon büszke vagyok, hogy lányom gennyes mandulagyulladását sikerült illóolajokkal kikezelnem.

Ha csak tehetem, kerülöm az antibiotikumot (no jó, bevallom, egyre inkább). Ami az elszomorító, hogy az antibiotikum is egy természetes anyag, mikróbák álltal termelt, mikróbaellenes vegyület. Ebből a szempontból ostobaság lenne idegenkedni tőle. Ha megnézzük a híres élet élesztő is tele van antibiotikumokkal. A problémát az jelenti, hogy ezzel a természetes anyaggal visszaéltünk. A legtöbb antibiotikum ma már szintetikus vegyület, semmi köze a természethez. Semmi köze ahhoz az elvhez, hogy "...a fák, virágok, füvek (no jó, meg a gombák) szolgálják, hogy útját újra megtalálja."
Az antibiotikumoknak igen is van létjogosultsága, csak nem úgy, ahogy mi napjainkban használjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése