Könyörgésünk színhelyei

címen jelent meg Csúszó Dezső, Szabadka község (Magyarországon szerintem járásnak felelne meg) keresztjeit bemutató, négy kötetes sorozata.

Csúszó Desző édesapám munkatársa volt. Mindketten a szabadkai mentőállomáson dolgoztak. A sorozat első kötete nem sokkal az után jelent meg, hogy édesapám meghalt. Elmentünk a könyvbemutatóra. Édesanyámon láttam, hogy jó volt számára felidézni a közös napokat, a közös komikus-tragikus történeteket. Az író elmondása szerint a bácskai tanyavilágban gyakran hívták ki a mentőautót úgy, hogy a kereszteket adták meg tájékozódási pontnak. A mentősök nagyon gyorsan beletanultak a keresztek nevébe, helyébe.

Az idén sem jutottunk haza halottak napjára, de megemlékezni mégis volt alkalmam. Végigjártam a falu (község, de nekem mégis falu, de talán így még jobban szeretem) közkeresztjeit.


kereszt a Szőlő utcában


kereszt a templomkertben


kereszt a Petőfi-téren

kereszt a Béke-téren

kereszt a Hősök-terén

kereszt az Erdő-utcánál

Mindegyiknél elmondtam egy imát, néztem a mécseseket, és a mécsesek fényében lányom ragyogó arcát.