Gyönyörű

augusztusunk volt!

Augusztus első hetében otthon voltunk, Palicson, a lányom meg én. Sajnos a férjem nem tudott lejönni velünk. Ő azon a héten itthon maradt, Bagon. Hétvégére tudott csak lejönni Palicsra. Megtartottuk Judit keresztelőjét, ami azért is jó volt számomra mert a rég nem látott nagynénikkel és nagybácsikkal is találkoztam, beszélgettem.

Nehéz ügy ez az otthon-itthon kérdés. Egy alkalommal mikor jöttünk vissza Bagra, a következő beszélgetés zajlott le a határon:
Határőr: Hol voltak?
Mi: Otthon.
H: Hová mennek?
Mi: Haza.
...és tényleg.

Augusztus közepén feljött hozzánk Bagra az unokaöcsém. Nagyon jól érezte magát, és mi is nagyon örültünk neki. Elmentünk Bösztörpusztára a Magyarok Országos Gyűlése rendezvényre.

Judit számára a legnagyobb élményt az jelentette, hogy készítettek számára egy gyapjú pillangót. Pontosabban közösen készítette a kecskeméti waldorf óvodát bemutató sátorban egy nénivel. Azóta is, ha megkérdem "Mit csinált a néni?", a válasz mindig egy: Pillangót.

Augusztus utolsó hetében ismét Palicson voltunk. Ismét végigjártuk a barátokat, rokonokat. Egy egész napot töltöttünk az állatkertben nézelődéssel, játékkal, pihenéssel. Judit kedvencei a jegesmedve, a fóka, a zsiráf, a maci és a hiúz voltak. Ez utóbbit következetesen lecicázta.

Ebben az időszakban került megrendezésre Szabadkán az Interetno fesztivál. Több programon részt vettünk. Néztük a táncosokat, ültünk a fűben, gurigattuk a labdát, élveztük az életet. Vettünk vásárfiát is, egy fa kacsa formájában, amit Judit nagyon szeret. Ez volt a nyár fő játékslágere.

A kacsa kapcsán volt egy aranyos történetünk.

Néztük a játékokat, majd Judit kiválasztotta a piros kacsát. Megvettük. Játszott vele, tologatta a főtéren, járkáltunk fel-le. Egyszer csak Judit határozott léptekkel elindult a fajátékokat áruló pult fel. Rám nézett, nyújtott a kacsát, majd közölte: helyére, helyére...

Továbbra is állítom, hogy nem vagyok rendmániás, csak rendszerető :-)