Szeretem

a leveseket. Főleg télen, hideg időben. Egy tányér forró leves átmelegíti minden porcikámat. Igen, érzem én is a tavasz közeledtét, várom is nagyon, de hétvégén még egy igazi téli levest készítettem, mégpedig babos tönkölylevest.
Negyed kiló babot beáztattam éjszakára. Másnap leöntöttem az áztatóvizet és nekiálltam elkészíteni a levest.  Egy bögre tönkölyt megmostam, szárazra pirítottam egy fazékban, majd rátettem a babot. Felöntöttem vízzel, tettem bele sót. Mikor felforrt, sőt egy ideje főtt is már beletettem a zöldségeket. Répát, zellert, zöldséget (fehérrépát), hagymát, fokhagymát. A levesbe öntöttem egy kupica hidegen sajtolt olajat. Azt tapasztaltam, hogy a leves ízét nagyban meghatározza, hogy mikor kerül bele az olaj. Az én ízlésemnek az felel meg, ha akkor öntöm bele, mikor a zöldségek olyan háromnegyed részben megfőttek (vagyis majdnem a végén).

A legfinomabb

kenyérkence.

Egy-egy egység (bögre) a következőkből: hántolt kendermag, hántolatlan kendermag, dió, pirított szezámmag. Kézi mákdarálón megőröltem. Kevertem bele egy kis fej vöröshagymát, egy apróra reszelt sárgarépát, egy negyed apróra reszelt zellert, törtem bele fokhagymát. Fűszereztem sóval, borssal, pirospaprikával és egy kis curryvel. Öntöttem hozzá annyi vizet, hogy kenhető, és annyi olajat, (hidegen sajtolt napraforgó) hogy krémes legyen. Nagyon finom!l

Farsangoltunk

és nagyon jól éreztük magunkat. Volt jelmez (pillangó), 

verseny, játék, süti, tánc, móka, kacagás.

Az oroszlán csapat tagjai voltunk, és a második helyen végeztünk Jutalmunk a közösségi élményen túl, egy-egy csokiszelet.

Belátom a jelmez nem túl, nem túl ...khm...munkás, de ennyi tellett tőlem. Aki ismer tudja nincs túl nagy kézügyességem, ezen felül elég későn szóltak, hogy jelmezes megjelenésre számítanak. :-)

Elindult

és nincs aki megállítsa :-).

Figyeljétek meg, mennyire tudja, hogy mire való a fejlámpa. Az hiszem, a következő években minden műszaki cikket kellőképpen megszerel...

Mákunk

lesz? Majd látjuk. Mindenesetre elvetettük a mákot még januárban. Mint már írtam, szeretnénk a kertünket az erdőkert (permakultúrás kert) elvei alapján kialakítani, rendben tartani. Ehhez ősszel több zsák levet hoztunk a kertbe, és takartuk le a talajt. Az avarréteg szépen összeesett. Ebbe a rétegbe húztuk ki kapával a mák sorát, és vetettük a mákot a talajba. Majd elmondom mi lesz belőle. Még egy érdekesség. Amit vetettünk az félvad mák! 

Nemvárt módon kihajtott az egyik vadrózsa bokrunk. Döbbenet volt számomra meglátni a leveles hajtást. 

Közben nézem a salátának-valót a kertben. Vetettünk madárbegy salátát még ősszel, egész télen legelésztünk belőle. Az áttelelő salátám is ígéretes. A rukkolát megviselte a tél, de azért még találtam ehető leveleket. Miközben keresgéltem megláttam egy pitypang tőrózsát. ..és IGEN! MOST kell pitypanglevelet szedni és enni. Eddig minden évben lekéstem róla. Már akkor jutott eszembe, hogy meg akartam kóstolni  amikor már virágzott és keserű volt. De most! Most még nagyon finom!!!

Az emberi

munka értékének növekedését jósolják sokan. Nagyobb értéke lesz mindannak, amit az ember nem géppel csinál, készít. Amióta megvettük kis házunkat, a férjemet azzal khm...fárasztom, hogy nem engedem, hogy gépi fűnyíróval vágja a füvet. Sarlózza. Nekiláttam én is, de elzavart, hogy rossz nézni, mert még levágom az ujjam, vagy a hátamon lévő gyerekkel történik valami. Szóval, én nem sarlózom a füvet.
Pár hónappal ezelőtt tönkrement a porszívóm. Először nem nagyon tudtam elképzelni, hogy hogyan fogok porszívó nélkül rendet tartani, de aztán elővettem a kis söprűt, a lapátot...és megy! Rend van és tisztaság. Semmivel nem fárasztóbb, körülményesebb, mint a porszívó.